2017. március 21., kedd

Elmetérkép az oktatásban


Feladat: Hozzatok létre egy elmetérképet, amely bemutatja az Árpád-házat, annak történetét, a legfontosabb uralkodókat és eseményeket. Az elmetérkép legalább 3 mélységű legyen és 20 levéllel rendelkezzen. Ezenkívül tartalmazzon képet, videót és szöveges megjegyzést. Jó munkát! :)

Reflexió:
A fentebb olvasható, középiskolásoknak megfogalmazott feladatot oldottuk meg az óra keretében párban, annak érdekében, hoy megismerjük hogyan is működik egy ilyen mind-map készítő alkalmazás. Kifejezetten hasznosnak tartottam a feladatot, talán eddig ez a program tetszik a leginkább, s úgy gondolom a gyerekek is szívesen használnák. Nagyon hasznos, hiszen ők maguk készíthetik el egy-egy tartalmi egység komplex feldolgozátást, melyekbe képeket, videókat, mindeféle érdekességet beleszőhetnek. A munka folyamán nem csupán átismétlik a megtanultakat, hanem új információkkal is bővíthetik tudásukat. Mindezek miatt egy nagyon jó és mindenféleképpen alkalmazandó programként tekintek erre.
Az órai közös munkát (a mind-map elkészítését) kifejezetten élveztem Gáborral, tetszik, hogy egyszerre többen is tudunk dolgozni a mind-map létrehozásán és ezáltal egy dinamikus, rettentően konstruktív munka részesei lehetünk. :) 

2017. március 6., hétfő

21. századi készségek

    A 21. századi készségek közül a kritikai gondolkodást választottam. Egyrészt azért, mert véleményem szerint ez nagyon fontos és elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan emberek legyünk, akik tenni akarnak magukért, a hazájukért, egy jobb világért. Másrészt leendő történelem szakos tanárként tudom, hogy a történelem ismerete mentén csak a kritikai gondolkodás segítségével lehet a jelenre vonatkoztatva bizonyos következtetéseket levonni. 
    Véleményem szerint ez, hogy nem fektet megfelelő hangsúlyt a kritikai gondolkodás fejlesztésére, egy nagyon fontos hiányossága a jelenlegi oktatásnak. Mindenképpen meg kell adni a gyerekeknek a lehetőséget arra, hogy kérdezhessenek, kifejezhessék nem tetszésüket, észrevételeiket - ésszerű érvekkel megindokolva. A történelemtanároknak kifejezetten nagy a felelősségük, ugyanakkor igen széles eszköztár áll rendelkezésükre. Nagyon potensek lehetnek a kritikai gondolkodás fejlesztésében azok a feladatok, melyek során 1-1 csoport nézeteit, véleményét kell képviselniük (pl. magyar reformkor tárgyalásakor), s ennek keretében érvelniük, képviselniük kell a megadott irányt, s reagálniuk kell a szembehelyezkedő csoport érveire. A feladat során a diákoknak a már tárgyalt anyagrészből ki kell választaniuk a számukra releváns információkat, azokat megfelelően kell rendezniük és használniuk ahhoz, hogy egy értelmes diskurzus alakuljon ki. Ezenkívül az ehhez hasonló szituációs feladat során nem csupán a kritikai gondolkodást lehet fejleszteni, hanem a kommunikációs készséget vagy éppen a csapatban való együttműködés készségét is. 
   Természetesen nem csupán a történelem órán szükséges a kritikai gondolkodás fejlesztése, azonban ez az én területem, ezért hoztam innen ezt a rövid kis példát. 

2017. március 5., vasárnap

Digitális tanári kompetenciák

     A feladat megoldásához a Falus által összeírt hét tanári kompetencia közül a 'Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését, fejlesztését' és a 'Pedagógiai folyamat tervezését' választottam. Úgy gondolom, hogy az általam választott kompetenciák esetében egyaránt fontos szerepet játszik a digitális média, hiszen napjainkban elengedhetetlen, hogy a pedagógus integrálja ezek használatát - egészen a tervezési fázistól kezdve - a munkájába.
     Elsőként a "Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítését, fejlesztését" választottam. Úgy gondolom, hogy egy pedagógusnak rettentően nagy szerepe van a csoportfejlődésben, és mindehhez a modern technika rengeteg segítséget nyújt. A mai világban a közösségi oldalak használata jórészt mindenkinek az életéhez hozzátartozik és ebben olyan potenciál rejtőzik, melyet szerintem mindenképpen érdeme kihasználni. Legegyszerűbb lépés egy facebook csoportot létrehozni egy tanulóközösségnek, hiszen ezt a felületet nap, mint nap használják a gyerekek, ezáltal folyamatosan hozzájutnak minden friss és fontos információhoz. Tudnak egymásnak segíteni akár a házi feladatban, akár határidők észben tartásában. Mindemellett egy-egy kérdés megszavazása is történhet ezen a felületen (hova menjünk kirándulni, vagy mit nézzünk meg közösen a moziba, persze komolyabb kérdések is szóba jöhetnek; nem a tanulástól veszi el az időt), hiszen ilyen funkció is létezik és nagyon jól tud funkcionálni. Mivel manapság szinte minden eseménynek van már facebook eseménye is, így ezeket is megoszthatják a csoportban, mind egymással, mind a pedagógus megoszthatja az eseményt és felhívhatja rá a gyerekek figyelmét. A közös képeket is fel lehet ide tölteni, ami azért hasznos mert a csoport összes tagja elérheti gyakorlatilag bármikor, s mint tudjuk, ez a fiataloknak igazán fontos. Természetesen határokat kell szabni, hogy mi az ami még megjelentethető a csoportban (esemény, hír stb.) és mi az ami nem, ugyanakkor véleményem szerint nagyon hasznos és konstruktív lehet egy ilyen online felület megléte (ha valakinek éjjel álmából felébredve támad ötlete a projektmunkával kapcsolatban nyugodtan leírhatja azonnal és nem felejti el, ami abban az esetben, ha meg kell jegyeznie, igazán benne van a pakliban). A pedagógusnak szükséges egyfajta moderátor, irányító szerepet betöltenie, amivel aktívan hozzájárul a csoport fejlesztéséhez.
    Második kompetenciának a 'Pedagógiai folyamat tervezését' választottam, mivel úgy gondolom hogy a tervezésben is nagy segítséget jelenthet a pedagógusnak, ha igénybe vesz mindazt, amit a digitális technológia nyújtani tud. Megéri az óravázlatokat elektronikus módon elkészíteni, hiszen így könnyen rendszerezhetőek azok, sőt egy felhőbe feltöltve gyakorlatilag bármikor bárhonnan elérhetőek. Ezenkívül a tervezés folyamatának elengedhetetlen része, hogy a tanár utánaolvasson, utánanézzen részletesebben az adott tananyagnak. Ebben nagy segítségére lehet a számítógép és az internet, hiszen manapság rengeteg tudományos és ismeretterjesztő munka kerül a világhálón s megosztásra, sőt ezek mellett hasznos videókkal, szimulációkkal, programokkal találkozhat a pedagógus a felkészülés folyamatának során.
    Végezetül egy olyan videót hoztam, mely megmutatja, hogy nem csupán a számítógépet, hanem az okostelefonokat is sikeresen integrálni lehet az oktatásba, hiszen rengeteg oldal vagy applikáció használható a tanuláshoz. A tárház szinte kimeríthetetlen, csupán nyitott szemmel kell járnia a pedagógusnak.